Beszámoló a váltóállítás címet viselő konferenciáról

Váltóállítás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben

Hiánypótló munkát végez a magyar történetkutatásban az a Vidéktörténeti Témacsoport, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) közösen hozott létre – hangsúlyozta nyitóbeszédében Gulyás Gergely.

Az MTA székházában Váltóállítás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben címmel szeptember 29-én megrendezett tanácskozáson az Országgyűlés alelnöke kiemelte: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az Alaptörvényből eredő kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor a legtekintélyesebb köztestülettel, a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve, a kommunista elnyomás évtizedeinek eddig ismeretlen történéseit, összefüggéseit, személyes élettörténetek egy-egy részletét tárja elénk. Rámutatott arra, hogy amikor a korabeli vidék életét kutatjuk, akkor azt emberi tragédiákon, sokszor nehezen elítélhető emberi gyengeségeken, ugyanakkor számtalan példamutató helytálláson keresztül ismerhetjük meg.

Mint fogalmazott: a konferencia előadói azt tekintik át, hogy a második világháború után kifosztott és újabb területveszteséget elszenvedő Magyarországon hogyan vették át a hatalmat – nemcsak a központi intézmények szintjén, hanem a falvakban és a kisvárosokban is – a kommunista rendszer Moszkvából vezérelt irányítói. A földtulajdonviszonyok átalakítása, majd a kolhozosítás, az egyházak szétverése mind hozzájárultak a parasztság egzisztenciális és szellemi függetlenségének megszüntetéséhez. A kutatómunka és az ahhoz kapcsolódó konferencia nemcsak közelmúltunk, hanem napjaink történéseinek jobb megértését is szolgálja – vélekedett Gulyás Gergely.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója köszöntőjében felidézte, hogy a kutatóközpont és a NEB egy évvel ezelőtt állapodott meg a közös Vidéktörténeti Témacsoport létrehozásáról – mégpedig hiánypótló szándékkal, mert a magyar vidék, a paraszti társadalom múlt századi sorsának kutatása, a többi között a kollektivizálás, a vidék szovjetizálásának, a vidéki kisemberek és az egyházak túlélési stratégiáinak kutatása háttérbe szorult a történettudományban. Emellett a témacsoport létrehozása alkalmat adott a vidéki műhelyek bevonására, amelynek nyomán az egész országot lefedő szellemi együttműködés jött létre. Az öt munkacsoport munkája lehetővé tette a szellemi műhelyek, például közgyűjtemények munkatársainak bekapcsolódását is.

Az 1944-45-ös esztendő fordulója gyökeres változást hozott a magyar nemzet történetében: váltóállítás történt – utalt a konferencia címére Földváryné Kiss Réka köszöntőjében. A NEB elnöke kiemelte: a Vörös Hadsereg súlyos áldozatok árán megszabadította ugyan az országot a német megszállástól és a nyilas uralomtól, de nem jöhetett létre demokratikus Magyarország, hiszen egy újabb, totális diktatúra rendezkedett be. Hangsúlyozta: hazánk sorsát a második világháború után alapjaiban a háborús vereség és a szovjet megszállás határozta meg, a Moszkva támogatását élvező kommunista párt – a legfontosabb hatalmi pozíciók megszerzésével – felmorzsolta a demokratikus erőket. A konferencia ezt a folyamatot vizsgálja egy sajátos szemszögből, a vidéki Magyarország szemszögéből. A NEB elnöke rámutatott arra, hogy ilyen részletességgel még nem vizsgálta senki sem a vidék „szovjetizálásának” folyamatát, a társadalmi hatásvizsgálatok a mai napig történetírásunk nagy adósságai közé tartoznak. Ezért is tartja fontosnak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával együtt 2014 szeptemberében megkezdte ezt a kutatási programot, amelynek eddigi eredményeiről ad számot ez a konferencia.

Földváryné Kiss Réka többek között elmondta: a program nem csak a témaválasztás miatt úttörő vállalkozás, újszerű azért is, mert ez a program az egész országot lefedi, sokoldalú együttműködést eredményezett, katalizátora lett egyetemeket, kutatóhelyeket, állami és egyházi levéltárakat, múzeumokat összefogó tudományos feltárásnak és feldolgozásnak. A NEB elnöke külön köszönetet mondott Ö. Kovács József professzornak, amiért elvállalta a témacsoport szakmai irányítását.

Az egész napos konferencián négy szekcióban összesen 15 előadásra került sor. A tervek szerint a legszélesebb körben lehetőség lesz az eredményeket megismerni, hiszen a kutatás résztvevőinek munkája alapján tanulmánykötet készül.

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014 szeptemberében hozta létre közös Vidéktörténeti Témacsoportját. A több tudományág képviselőiből megalakult csoport tagjai kutatásaik során az 1940-es évektől az 1980-as évek végéig bekövetkezett, döntően a kommunista diktatúra kiépülésével és működésével kapcsolatos, a társadalom szerkezetét is alapjaiban megváltoztató eseményeket vizsgálják. Fontos, hogy a kutatási eredmények minél többekhez eljussanak, ezért a témacsoport elindított egy új, ismeretterjesztő honlapot www.videktortenet.hu címen.

MTI-NEB

A konferencia programja: http://www.neb.hu/hu/valtoallitas

A konferencia sajtóvisszhangja:

http://magyaridok.hu/belfold/hianypotlo-kutatas-a-videki-kommunista-hatalomatvetelrol-28226/

http://magyarhirlap.hu/cikk/36578/Gulyas_Gergely_hianypotlo_kutatas_a_videki_kommunista_hatalomatvetelrol

http://gondola.hu/hirek/178148-Hianypotlo_kutatas_a_videki_kommunista_hatalomatvetelrol.html

http://inforadio.hu/hir/tudomany/hianypotlo-kutatas-a-videki-kommunista-hatalomatvetelrol-761558

http://www.stop.hu/kultura/hianypotlo-kutatas-a-videki-kommunista-hatalomatvetelrol/1364657/

http://hir.ma/belfold/gulyas-hianypotlo-kutatas-a-videki-kommunista-hatalomatvetelrol/572210